Ketyegő Torony

A torony a Kapuőr, a Hasadás legdélebbre nyúló ágának keleti partján áll, a Kerék és a Fordított Torony viszonylagos közelségében, mégis elérhetetlenül. Délre tőle már csak a hírhedt Törött Kapu áll a fal mentén. Bár messze esik minden ismert kereskedőúttól, az Álomtorony felől kisebb karavánokkal megközelíthető.

Nyugatról a Kapuőr vágja el a város többi részétől, amelyen az átkelés bár messze nem olyan lehetetlen, mint a Zúgón, soha sem veszélytelen, ráadásul vagy északon, a Láthatatlan-hídon kell átkelnie az utazónak, vagy egy nagyobb kitérőt kell tennie délre és az Üres Csarnokot kell átszelnie, ami a hírhedt noxad, a Kaszás vadászterületéhez tartozik.

A Ketyegő Toronynak nincs - vagy még nem fedezték fel - saját forrása, de a dombot, amelyen áll keletről és északnyugatról is kisebb patakok határolják. A keleten futó Rozsdavíz egy nem messzi törött toronyból ered, s bár bőséges ivóvizet biztosíthatna a toronynak, a vize vörös a szennyeződésektől, így jócskán feljebb kell menni a folyása mentén ahhoz, hogy iható legyen. Napi négy, vagy még annál is több millum a vízért szinte elérhetetlen, főleg, ha mindezt gyalogosan, alig kitaposott ösvényeken kell megtenni a romok között.

A Szégyenlős északnyugaton ered a különös, Visszhangligetnek nevezett erdőségben, s sokkal inkább folyó, semmint patak, s nevét azzal érdemelte ki, hogy három helyen is alábukik, mielőtt a Kapuőrbe ömlene. Az egyik víznyelője alig három millumra fekszik a toronytól, ám a felszínen a partja meredek kanyon.

A torony maga egy kisebb magaslaton áll, amelyre északkeletről széles, fehérkőből készült, hajdan faragott lépcsősor vezet fel, egészen a főkapuig, amely felett az annyi bonyodalmat okozó felirat díszeleg az Elődök nyelvén. Csakhogy ez a kapu zárva van, s még egyetlen kalandornak sem sikerült kinyitnia, így magába az épületbe csupán a déli oldalon tátongó hasítékon keresztül sikerült bejutnia az első felfedezőknek.

A toronytól délre eső rommező még a helyiek számára is ismeretlen terep. A burjánzó növényzettel benőtt omladék alatt álnok aknák és ki tudja hová vezető tárnák húzódnak. A felfedezők és kincsvadászok terepe ez, amelyet a helyiek - főleg mostanság - messzire igyekeznek elkerülni. De nem csak a kalandorok miatt, sokkal inkább az általuk felzavart bestiák miatt.

Történelem

A gremlinek és a gotik közt nemrég véget ért háborúság alatt fedezték fel a messze a határokon túl álló torony bejáratát. Egy évvel ezelőtt csupán ideiglenes menedékként és a rajzás idejére kiürített őrposztként szolgált a goti felderítőknek, ám egy évvel ezelőtt valaki talált egy újabb átjárót, felette pedig az Elődök egy feliratát: Ad praeteritum, praesens et futurum videndum - hogy lásd a múltat, jelent és jövőt.

Azóta a pletyka bejárta a romokat, és a város minden szegletéből érkeznek csapatok és szerencsevadászok, hogy megcsinálják a szerencséjüket - a nyomukban pedig a mesteremberek, akik pedig a maguk módján akarják kivenni a részüket a felfedezésből.

A torony legendája

A torony múltjáról többféle pletyka kering. A gremlinek szerint a Kovács adta a Boszorkánynak ajándékba, amiért az figyelmeztette őt valamiféle árulásra egy númenjétől, aki ki akarta használni a felemelkedés törvényét.

A csillaggyermekek szerint a Boszorkány egyik varázslatának kelléke volt, s a Kovács segített neki megépíteni, de amikor a titánok rájöttek, hogy mi ez, előrehozták az árulásukat, mert féltek attól, hogy a torony segítségével a Boszorkány leleplezi majd a jövőbeli terveiket.

Hogy igaz-e ebből bármi, azt már senki sem tudja, de a pletykák időről időre felröppennek.

Lakosság

A menedéket jelenleg nagyjából 100-120 ember lakja állandó jelleggel, de folyamatosan érkeznek az új lakók: emorok és gotik, gremlinek és csillaggyermekek, de még a Zúgón a Noxad-szigetnél átkelő driádok és vargok is.

A torony, mint település

Bár a toronyba magába a déli oldalán éktelenkedő hasadékon az omladékból épített rámpa segítségével bejutottak, ez nem jelenti azt, hogy meg is hódították. Számtalan lezárt folyosó és kapu állja útjukat, így szó szerint csak a titok felszínét kapargatják.

Jelenleg három nagyobb “városrészre” osztható a település. A piac a torony felhasított oldalában húzódik, s lakosok közösségi életének helyszíne, míg a hosszú promenád a biztonság szigete, amelyet a helyiek a rajzás idejére gondosan lezárnak, elbarikádozva magukat, akár hosszú hetekre is a vész idején. Mindezek alatt pedig a gotik helyőrsége rejtőzik, amely önmagában is külön falu a falun belül.

A telepesek

Ha nem is generációk, de évtizedek óta itt élő családok. Ők építették fel azt a kevés infrastruktúrát, amivel a torony bír. Kénytelenek befogadni az érkezőket, de nem látják őket szívesen, foggal-körömmel védik mindazt, amit elértek, s biztosak benne, hogy az újak csak bajt hoznak rájuk. Arra rendezkedtek be, hogy évente egy-két karaván érkezik a gotikkal, s a rajzás idejére elfalazzák magukat a hosszú promenádon, míg a noxadok el nem vonulnak.

Az érkezők

A település lakossága néhány hét alatt megduplázódott, s a piac most olyan mesteremberektől hangos, akik hozzá vannak szokva ahhoz, hogy a kalandorok nyomában járjanak. Pontosan tudják, mire van szükségük, és készen állnak arra, hogy a láz lecsengésével tovább is álljanak, s nem számít mit hagynak maguk mögött. Mások a letelepedés és egy jobb élet reményével érkeztek, akik itt akarnak felépíteni valamit, amit aztán majd tovább adhatnak a gyerekeiknek. Az minden esetre közös bennük, hogy nem ismerik a környéket, de készek küzdeni azért, hogy megvessék a lábukat.

A kalandorok

A vagyon és a felfedezhető kincsek és titkok szirénhangja csábította a toronyba a szerencsevadászokat. Akadnak közöttük, akiknek nem volt választásuk, másokat belső késztetés hajt, hogy kitudja a torony és a környék titkait. Van aki az itt remélt gazdagsággal akarja megalapozni a későbbi életét, míg mások nem gondolnak a holnappal, s tudják hogy egy noxad tüskéjén fogják végezni, így aztán nincs mit megbánniuk. Akad, aki kész bármin átvágni magát, hogy az övé legyen az áhított gazdagság, és van, aki attól sem riad vissza, a valaki más által megszerzett vagyonra tegye rá a kezét.