Heva

Azt mondják, az Elődöknek mindannyiunkkal tervei vannak, de előfordul, hogy néha komolyan is gondolják. Én nem hiszem, hogy a Lélekőrnek tervei lettek volna Hevával. Szerintem csak emlékeztette öt a saját  asszonyára… A Kolosszeum fájára esküszöm, soha nem élt nála rettenetesebb perszóna az alagutakban. Hiányzik.

— Alaric, a koponyafestő

Amikor megismertem egy jelöletlen csitri volt csak, aki addig könyörgött, amíg Veremund felderítői meg nem unták, és engedték neki, hogy velünk tartson az alagutakba. Kellett nekik valaki, aki cipeli a csomagokat… Aztán megmentette az életemet, csak azért, hogy utána joga legyen azt pokollá tenni. Hiányzik.

— Alaric, a koponyafestő

Fiatalsága

Bár az apjáról semmit nem tudni, Heva anyja a híres levéllátó és gyógyító, Frigwitha volt, s nagyon sokáig úgy tűnt, hogy a leány az ő nyomdokaiba fog lépni. Frigwitha az Elődök nyelvét és rúnáit, a noxadok titkait tanította a lányának, s azt, hogyan hallja ki a Lélekőr akaratát a vértölgy leveleinek susogásából.

Tíz esztendős lehetett, amikor Veremund, párbajra hívta és legyőzte a gotik akkori királyát, az öreg Unvént.  Veremund a trónralépése után szinte azonnal hadjáratot indított az Igazság tornya ellen, hogy kifossza a magtáraikat és kincseskamráikat. Bár a forrófejű ifjakon és saját makacs harcosain kívül nem akadt sok támogatója, Veremund ragaszkodott a hadjárathoz. Dicsőséget akart szerezni, megmutatni a gotik erejét a felszínlakóknak, s ez rengeteg harcos és alagútvadász életébe került. Frigwitha is a sereggel tartott, ám őt nem a hírnév vagy a kincsek érdekelték, hanem, hogy minél több harcost mentsen meg. Veremund seregét még a kapuk előtt megállította a Praetoriánus Gárda, Frigwitha odaveszett, Heva pedig egyedül maradt.

Heva az anyja halála után elhagyta a vértölgyet és a levéllátókat, és egy Theros nevű, hajdani guberáló körül összeverődött gyerekbanda tagja lett. Guberálókat és karavánokat kísért Mélykút közelében, kisebb noxadokra vadászott. Mint minden kölyök, ő is a helyét kereste. Nem volt jó kardforgató, de a Frigwithától tanult  bölcsesség és mágia kiegészülve a Therostól ellesett trükkökkel nagyon hasznos kombinációnak bizonyult. Úgy mesélik harcosnak túl kicsi és vézna volt, de gyors és csendes, ami kiváló karavánkísérővé vagy alagútvadásszá tehette volna, ám őt Veremund berzerkerei közé sodorta a Lélekőr akarata.

Ezüstsörény háza

Veremund figyelme a gremlinek egyik frissen belakott tornya, az Obeliszk felé fordult, s egy kisebb csapat harcost küldött, hogy törjenek be a toronyba és fosszák ki. Heva volt a berzerkereket kísérő felderítők egyike. A frontális támadás során a harcosok fele ott maradt, a csapat vezetőjével együtt. A túlélők lesből támadó noxadokról, semmiből megjelenő rettenetről és folyosókat végigperzselő villámokról számoltak be a királynak, ám Heva csapdákról és álcázott folyosókból előbukkanó lövészekről tett jelentést, ami felkeltette Veremund figyelmét. A király az Ezüstsörény nevű öregnek adta ki feladatul a torony meghódítását, s az ő parancsnoksága alá rendelte.

Oda kellett volna vesznem az Obeliszk ostrománál. Amikor kinyitottam a szemem, egy koszos kölyök bámult az arcomba. Az első szava az volt, hogy tartozom neki, amiért megmentett. Sokszor gondolkodtam azon, hogy ha ott kitekerem a nyakát, akkor mennyi felesleges szenvedéstől kímélhettem volna meg. Még most is hiányzik.

— Alaric, a koponyafestő

Ezüstsörény egészen máshogy közelítette meg a problémát, és nem csak a szárnyai alá vette a fiatal Hevát, de a háztartásába is fogadta, ahol a ház vénjei azonnal meglátták a lehetőséget benne.

Heva gyorsan megtalálta a helyét az Ezüstsörény gondjaira bízott harcosok között, s hamarosan a vén boszorkányaként tartották számon. Az expedíció végül sikerrel járt, a csapat sikeresen kapcsolatba lépett az Obeliszk gremlinjeivel és a béke jegyében kiszabadították az öregjeiket, akiket a noxadok hurcoltak el magukkal. Bár a király látszólag nagyonis elégedett volt a fejleménnyel, miszerint a gremlinek nagylelkű ajándékokkal hálálták meg Ezüstsörény segítségét, s békés szándékuk jeléül átengedték a tornyot Veremundnak, Heva egy komoly összeesküvés nyomaira bukkant.

A noxadokkal vívott harcok sűrűjében, Heva és egy Alaric nevű harcos elszakadtak a fő csapattól, hogy a noxadok mögé kerüljenek, ám a Lélekőr inkább az elrabolt vénekhez vezette őket. Hogy megakadályozzák, a noxadok tervét, a három vén közül kettővel végeztek, de a harmadikat sikerült kiszabadítaniuk.

Látogatás az Úrnő tornyában

Heva és Alaric mindenképp ki akarták deríteni, hogy mi áll a gremlinek vénjeinek elrablása mögött, s hogy a noxadok, miért ragadták el őket, így végrehajtották a levéllátók egy szertartását. Heva megízlelte a megölt vének vérét, amely a pengéjére száradt, s a Lélekőr látomást küldött neki. Heva hetekre transzban rekedt, így Alaric egy az Úrnő tornyába tartó karavánhoz csapódott, hogy biztonságos helyre vigye őt.

Az Igazság tornyába érve hamar elterjedt a hír a történtekről, így Alaric kényetelen volt engedni Antonius Fibula meghívásának, aki a Praetoriánus Gárda legátusaként igen komoly érdeklődést tanúsított a gremlinek ügyei iránt, s mint később kiderült, már évek óta nyomozott az életben maradt gremlin öreg után.

Fibula házának vendégeként Heva hamar a torony politikai elitjének és gazdag kereskedőinek társaságában találta magát. Lábadozása alatt számos barátra tett szert, olyan ismeretségeket kötött, amelyek később nagy hasznára válnak. Rengeteget tanult Fibula módszereiről, akit igazi intrikusként tartottak számon

Az Úrnő tornyában ismerkedett meg a goti trónkövetelővel, Mataróval és leányával Iolával, valamint Agrippa mesterrel és fiával, Severusszal, a híres emor felfedezőkkel és feltalálókkal.

Azonban míg Fibula pókhálója szálainak finom manipulálásával akart többet megtudni az ügyekről, miközben amennyire csak lehet hátráltatta Veremund ügyeit, addig Heva úgy döntött, meg kell védenie Mélykút és a környező goti menedékek népét a lassan elkerülhetetlennek tűnő háborútól. Mikor tudomására jutott, hogy Fibula az ügynökein keresztül felvásároltatja az acélt és bronzot azoktól a kereskedőktől, akik ezt a goti menedékekben akarták továbbértékesíteni, úgy döntött, ideje visszatérnie Mélykútra, s a korábbi expedíció során szerzett kincsein élemet vásárolt, hogy megvédje a kölyökbandákat és a véneket az éhezéstől, de Mataro kapva kapott az alkalmon, s kúszókkal és ellátmánnyal támogatta meg Heva ötletét, amihez a trónkövetelő összes csatlósa hozzátette a magáét.

Mélykút nagycsarnokában

Mélykútba visszaérve Hevának szembesülnie kell azzal helyzettel, hogy Fibula ténykedésének hála a pletykák úgy állítják be, mintha Veremund trónjára áhitozna. Harcosok követték, s a nép fellázításához elegendő élelemmel érkezett vissza a menedékbe, ahol a nagycsarnokban egyre elégedetlenebbek voltak a király ügyeivel. Ekkorra bár számos tetoválást kiérdemelt volna, mikor meglátogatta a levéllátókat, visszautasítja a jeleket. Úgy vélte, amíg bárki is jeltelen kölyöknek tartja, addig biztonságban lehet, hisz ugyan ki venné a fáradtságot, hogy végezzen egy, a goti tradíciók szerint gyereknek számító tetoválatlan kölyökkel.

Ahelyett, hogy visszatért volna Ezüstsörény házába, a nagycsarnokban, a gyerekbandák között verte fel a tanyáját, hogy ne hozzon vészt korábbi pártfogója otthonára.

Pofátlan módon rájátszott a csupasz karjára. Úgy kérkedett vele, mintha egy legendára való hőstett lett volna rá feltetoválva. Nevetve hajtott el, azt mondta, ha a király meg akarja öletni, akkor úgyis meg fogja. Veremund vagy mártírt csinál belőle, vagy nyíltan tudatja mindenkivel, hogy veszélyesnek tartja a hatalmára, és kihívja. Mindig azt mondogatta, hogy a csupasz karja fogja megvédeni, ha pedig mégsem, akkor álljak bosszút Fibulán, amiért a pletykái miatt kellett meghalnia.

— Alaric, a koponyafestő

Heva ebben az időben kezdte azt mondogatni, hogy Persephoné útját járja. Ekkor még a keleti provinciákról legendák is alig szóltak, s a Haliurunae hatalma és mágiája ismeretlen volt a városban. Azt hangoztatta, hogy az a feladata, hogy építsen, nem pedig hogy romboljon. Felkarolta a gyerekbandákat, a menedék kútja körül alamizsnáért gyülekező hadirokkantakat bízta meg azzal, hogy oktassák a kölyköket, meséljenek nekik. Mindenki történetét meghallgatta, s amikor megjelent, a nagycsarnok minden kondérjába dobott valamit. Az Igazság Tornyából veletartó karavánkísérők elmesélték, hogyan tüntette ki magát a felderítők között, de mindez csak arra volt elég, hogy felfigyeljenek rá. Az tette híressé, ahogy felkarolta a nagycsarnok népét.

A helyzet egyre feszültebb lett. A király összegyűjtötte a seregét és a Kolosszeumtól délre állomásoztak. A Fibula mesterkedései miatt felvert acélárak miatt, s mert az emor kereskedők a pletykák okán nem akartak a gotikkal kereskedni, Veremund magtárai kiürültek, s ez teljesen kiélezte, az amúgy is a kenyértörés felé tartó eseményeket. Hogy megakadályozza a vérontást, Heva állítólag Veremund elé járult, hogy felajánlja a segítségét és az együttműködését.

A király bár azt válaszolta, átgondolja a dolgot, éjjel mégis rajtaütöttek az emberei Ezüstsörény házán, s megölték Mataro egyik harcosát, akik Hevát és a trónkövetelő kúszóit kísérték vissza Mélykútra. A harcosok Hatusha vezetése alatt megostromolták Veremund tornyát, de kiderült, hogy a király már korábban elhagyta azt, s a pletykák szerint a déli kapu irányába vonult.

Veremund őrülete

Miután stabilizálták a helyzetet Mélykúton, Heva Alariccal és egy kis csapattal nekivágott a déli kapuhoz vezető útnak, hogy kiderítsék, mire készül Veremund, s az egésznek mi köze van a furcsán viselkedő noxadokhoz, a gremlinek belháborújához és a látomásokhoz, amelyeket a halott gremlin mester vérét megízlelve látott.

Az út során felfedezték a velük párhuzamosan haladó gremlin sereget. Bár komolyan nem tudták volna őket hátráltatni, sikerült elkapniuk az egyik felderítőcsapatukat, és egy vízfeltörésnél szaboltálták a gremlinek vízkészletét, ezzel lassítva a haladásukat.

Veremund táborához érve sikerült beszivárogniuk a harcosok közé, ahol Heva felkereste a király vénjeit, akikről korábban kiderítették, hogy nem feltétlenül értenek teljesen egyet Veremunddal. Az öregek szentül meg voltak győződve róla, hogy a király megtébolyodott. A vének féltek felszólalni ellene, de bemutatták Hevát azoknak a harcosoknak, akik elégedetlenek voltak Veremunddal. Heva őket gyűjtötte össze, hogy a kaput kinyitni igyekvő seregtől elszakadva a noxadok hátába kerüljenek. Amikor Veremund végül a kapu előtt állt, Heva rájött, hogy vagy a sereget menti meg a noxadoktól, vagy a várost a szivárványkupola összeomlásától - mert ezt jelentené a király tervének sikere.

Amikor a csata után, először hallotta azt a történetet, miszerint párbajban vágta le Veremundot, őszinte haragot láttam az arcán. Azt mondta, addig nem halhat meg, amíg egyetlen goti is képes ebbe a történetbe bármi dicsőségeset belelátni.

— Alaric, a koponyafestő

Félszáz sebesült harcossal érkezett vissza Mélykútra. Csupa olyan veteránnal, akik előtte semmibe vették volna, most mégis kérdés nélkül fogadták el a szavát. Ezt csak tovább erősítette, hogy Ezüstsörényű Unvén, aki eddigre az irányítása alá vonta Mélykutat, úgy fogadta, mintha ő lakna Heva házában és nem fordítva. Az nem volt kérdés, hogy trónra ültetik, csupán az, meddig hagyják rajta.

Emlékszem, milyen elszántan állította az Úrnő tornyaiban, hogy ő lesz a gotik első királynője, mégis, amikor először így szólította valaki, elszomorodott. Azt mondta, nagyon nagy bajban van a nép, ha ez megtörténhetett. A Lélekőr kemény próbák elé fog állítani minket.

— Alaric, a koponyafestő

A gotik első királynője

Visszatérése után goti szokás szerint új nevet kapott, ekkortájt kezdték Csupasz Karú Hevaként emlegetni, amiből ő maga csinált viccet, s hamar ráragadt a Csupasz Királynő név.

Amikor először meghallotta, hogy Ezüstsörény és a kémei próbálják kitalálni, hogyan állják útját a gúnynév terjedésének, Heva csak leintette őket. Azt mondta, ez egy legendás név, amire sokáig emlékezni fognak. Az igazságban amúgy sincs semmi tiszteletlen.

— Alaric, a koponyafestő

Persephoné útja

Uralkodása kezdetén mindenki biztosra vette, hogy egyetlen évet sem tölt majd a trónon. Így volt ezzel Heva maga is, így aztán feltett szándéka volt, hogy annyi Veremund idejében meghonosodott szokást töröl el, amennyit csak tud. Az első dolga volt kinyittatni a tróntermet, amelynek az ajtaja eddig csak a király kérelmezői és az urak előtt nyílt meg. Ráadásul botrányosnak számító módon, a trón lépcsőjén ülve fogadta az érkezőket, provokálva a hatalmasokat, hogy ha van bátorságuk, próbálják csak meg elfoglalni.

Később magát az udvarát is visszaköltöztette a nagycsarnokba, s a trónt felköttette egy kúszó hátára, s nekiindult az Igazság Tornyába, hogy királynét szerezzen magának. Azt mondta, a népnek kell egy asszony, akihez fordulhatnak, s ő erre alkalmatlan. Ahogy uruk is megtalálta Persephonéját, úgy neki is meg kell lelnie a sajátját. A trón amúgy is csak egy kényelmetlen szék, a szék pedig emor hívság, miért is ne kezdhetné ott. Azzal, hogy Mataro egyetlen lányából királynét csinált, biztosította, hogy a korábbi trónkövetelő immár az ő pártján álljon.

A bírálói szerint bábkirály volt. Azt mondták, Ezüstsörény és Iola uralkodnak helyette, ami nagyjából igaz is volt. Hevát nem érdekelte az udvar és az udvartartás, a politika és az intrika. Azt mondta, ez legyen azok feladata, akik értenek hozzá, Az ő dolga az, hogy ott legyen, ahol és amikor a Lélekőrnek szüksége van rá - vagyis mindig az események sűrűjében. Pokol volt az első kardjának lenni.

— Alaric, a koponyafestő

A driádok meghívása

Veremund üres magtárakat és még üresebb kincstárat hagyott rá, s bár az Úrnő tornyai támogatták, a Pókselyemszövők céhe pedig még fegyvert is ragadott, hogy megvédje - megkoronázása másnapján a nagycsarnokban arra ébredtek, hogy a céh selyemkötélre lógatta azokat, akik túl hangosan szólaltak fel az új királynő ellen - Heva nem mindig engedte, hogy segítsenek. Így volt ez a magtárak esetében is. Ahelyett, hogy elfogadta volna az emorok búzáját, vagy a szövők gombalisztjét, meghívta a Rengeteg driádjait Mélykútra. Ha a nagycsarnok egyszer már tanúja volt annak, hogy a Lélekőr és az Anya békét kötnek, akkor neki, aki Persephoné útját járja, kötelessége, hogy ez újra megtörténhessen, s átadta Veremund tornyait a driádoknak, hogy ott rendezzék be a kertjeiket a napfényes csarnokokban, elvégre amúgy sem illő, hogy egy goti a felszínen éljen.

A nagycsarnok átalakul

Bár hivatalosan az udvar Ezüstsörény házában működött, Heva annyi időt töltött a nagycsarnokban, hogy egy idő után mindenki ott kereste fel. Veremunddal ellentétben, őt nem érdekelte, hogy az urak mit csinálnak a saját háztartásaik falai mögött, ő a nagycsarnokot igazgatta, mintha a sajátja lenne. Megszervezte a kölyökbandákat, tanítókat szerzett a gyerekek mellé - méghozzá olyan legendás neveket, akikről mindenki azt hitte, hogy majd a kihívói lesznek.

Amikor felkérte Hattixot, hogy legyen a nagycsarnok kölykeinek tanítója, bolondnak neveztem. A fejéhez vágtam, hogy Hattix ellene fordítja majd őket és a végén egy ostoba gyerek fogja majd megkéselni. Kinevetett. Azt mondta, a jelenlegi királynő is egy ostoba gyerek, nagy változás nem lesz majd.

— Alaric, a koponyafestő

A nép a legrosszabb időszakokban sem nélkülözött az uralkodása alatt, vagy, ha mégis, akkor erőt merítettek abból, hogy a királynő is velük együtt küzd. Ettől népszerű volt ugyan, de a történetírók csak populistaként emlékeztek volna meg róla, ha Iola a hozománya jelentős részét nem arra áldozza, hogy újjáépítse a nagycsarnokot. Vagyonokat költött arra, hogy kézzel fogható bizonyítéka is legyen annak, hogy Heva közvetlensége nem csak üres gesztus.

Később a hatalmát számtalan kisebb menedékre is kiterjesztette, ám nem úgy, ahogyan azt elődje próbálta. Veremunddal ellentétben ő nem meghódítani akarta őket, hanem megvédeni. Megerődítette Mélykutat, hogy sokkal több harcost küldhessen ki a kisebb menedékek védelmére, akik ráadásul bőséges ellátmánnyal érkeztek, és guberálókkal, akiket ő fizetett meg azért, hogy védvonalakat alakítsanak ki ott helyben.

A rajzás előtt karavánokat küldetett szét, hogy gyűjtsék be a kölyköket a kisebb menedékekből, hogy ne a helyi harcosoknak kelljen kísérgetni őket, de biztonságban elérhessék Mélykutat.

Kihívói

Az évek során számos merényletet követtek el ellene, s ezt nem csak annak köszönhette, hogy minden goti királynál hosszabb ideig ült a trónon. Próbálták megmérgezni, ledöfni. Alaric és Iola többször is megsérült, hogy megvédje őt, sőt egyszer egy komoly vita hevében az egyik karavánúr a nagycsarnok közepén hívta ki párbajra, de mielőtt Heva elfogadhatta volna, az összegyűlt tömeg meglincselte a kihívót.

Uralkodása elején, amikor még szinte senki nem ismerte fel, sokszor megszökött és egyedül csatangolt a nagycsarnokban. Bár ezt letagadta, de mind tudtuk, hogy imádja a róla szóló vadabbnál vadabb pletykákat hallgatni. Ha bíráltuk, mindig ezekkel vágott vissza. Nagyon a szívére vette, amikor már mindenki fejet hajtott neki. Akkor kezdett többször ellátogatni az Úrnő tornyaiba. Felelőtlen volt. Nem hiába hívtuk Sorskísértőnek.

— Alaric, a koponyafestő

Mindig akadtak elégedetlenek az urak között körülötte, de igazi kihívója mindössze kettő akadt.

• Theovic, a Noxadvész néven elhiresülő alagútvadász, aki korábban egy gyerekbandában volt Hevával, s aki segített neki az elején összeszedni ezt az egészet, aztán Heva segítségével híres alagútvadász lett. Akkor fordult igazán Heva ellen, amikor az nem akart nőülmenni hozzá és talált néhány nagyratörő urat maga mögé.
• Radovus, a karavánkísérőből lett telepes az egyik déli toronyba. Heva karolta fel, de függetlenedni akart és kihívni Hevát. Miatta vállalta Heva a gyereket, aki végül a végzete lett. Heva végül párbajban ölte meg, akkor derült ki Alaric számára, hogy Heva felvállalta a feledést.

A déli kapuerőd

• Fridegerrel és Meztlivel keresteti az utat a látomásai miatt, ekkor jön a nyitás
• Az exodus miatt rengeteg gondja lesz hirtelen, de nagyon erőlteti a dolgot, sokan azt hiszik, őt is elérte Veremund őrölete, ezért is nagy az ellenállás
• Végül az öreg Fibula fia siet a segítségére, aki hisz neki, és hisz a látomásában, így az ő embereivel együtt sikerül végül eljutniuk a korábban lepecsételt és lezárt kapuhoz. Minden veszni látszi, amikor megérkezik a Hadúr caesarja a gólemekkel és kitörnek a kapun, a nyomukban a varg nyomolvasók és Heva harcosai, ezzel pedig beteljesedik mindaz, amiért a feledést vállalta.

Hatása

Ki követi a trónon?

Fegyverzete