Galapagos
„A kő kitart. A páncél megmarad. Mikor vihar töri a sekélyt, a mély gyökér növekszik.”
- Kivonatok Neriathan Quiloren, a Szélvándor Krónikás feljegyzéseiből
A Galapasok a teknősnépek ősi népe: toronymagas, páncélozott hátú, kétéltű titán-ivadékok. Évezredek óta őrzik türelmesen a zátony-citadellákat, árapály barlangvárosokat és kagylóval, moha-telepekkel benőtt monolitokat, melyek régebbiek, mint az írott szó.
Az ő birodalmuk nem hagyományos értelemben vett birodalom — sokkal inkább élő zátony: félig mozgó atoll-erődök hálózata, melyeket ősi Vének uralnak, akiknek emlékezete visszanyúlik oda, mikor az óceán először ízlelte meg a sót.
Felépítés
Nem egyetlen, központi hatalom uralja a birodalmat, hanem a több tucatnyi önálló atoll-fortress és azok vezetői alkotják a Tidecarved Concordiat — a Galapasok Konföderációját.
Minden atoll egy fél-autonóm entitás: saját törvényeikkel, kultúrájukkal, szent helyeikkel, sőt, saját hadseregükkel, de minden atoll köteles tiszteletben tartani a közös hajózó és kereskedelmi útvonalakat, valamint közösen őrködni a nyílt tengerek biztonsága felett.
A Concordia Tanácsa évente vagy ritkábban (általában évtizedenként vagy évszázadonként) gyűlik össze, hogy megvitassák a birodalom egészét érintő ügyeket: tengeri kalózok, természeti katasztrófák, szent rítusok, és a titkos vízalatti útvonalak védelme.
A vezetők — az Eldertide-k — a legidősebb és legbölcsebb Galapasok, akik maguk is több száz éve élhetnek. Az Eldertide-k személye és döntései szinte szentek, mégis a tanácsban minden atoll egyenlő szavazattal bír, így a döntéshozatal lassú, de bölcs és közös.
Kultúra
Az egyes atollok lakói erősen kötődnek saját szigeti hagyományaikhoz, ugyanakkor közös az identitásuk a tenger és az idő örök körforgásában.
Az idősek tisztelete, a természet és a tenger szellemeihez való kapcsolat, és a közösség lassú, de mély építése mind közös vonások, amelyeket a konföderáció tagjai nagy becsben tartanak.
Ünnepeik és rítusaik gyakran a tengeri ciklusokat, holdfázisokat, és az évszázadokon átívelő vízalatti történeteket ünneplik.
Eszközök
Az egyes atollok vagy Apályerődök nem pusztán erődök, hanem élő városok: korallból, kagylókból és ősi teknőspáncél-sziklákból épülnek, amelyek lassan úsznak a tengerben, vagy stabilan állnak a sekély partok közelében.
Minden atoll saját, egyedi ökológiával bír: némelyikben mélyvízi bio-lumineszcens élőlények világítanak, másokban barlangok és szivacs-erdők hálózzák be a sziklát.
A birodalom mozgásban van, mint egy lassú, de egységes élőlény, amely alkalmazkodik az óceán változásaihoz.
Megjegyzések