A titkos invázió

Military: War

Az Idegen Légió és Al’iimara támadásaitól meggyengült Prenslik újabb csapás elé nézett. Egy majdnem mindent elsöprő démon támadás érte az országot. Hogy honnan érkeztek, nem tudni, de állítólag elátkoztak egy főnixet. Ekkor lépett színre Menefer el Sayed, hosszú remetesége óta először. Az oldalán a három legendás boszorkány nővérrel sikerült megfékezniük az inváziót, és újfent kiűzniük a démonokat Prenslikből. A világ többi része nem igazán értesült a hőstettről, legfeljebb mesék és mondák formájában járt szájról-szájra. Ugyanakkor Seom Sangtae is nehézségek elé nézett, ugyanis őket is démon invázió érte. A két hadművelet aligha lehetett a véletlen műve, ám a sziget országnak is sikerült visszavernie a támadást.

Seom Sangtae-ben az ez évben hatalomra kerülő új dinasztia uralkodójának, Mito Jung császárnak egy hatalmas problémával kellett szembenéznie, mely, valaha az országot sújtotta. Egy fekete mágusokból álló szekta beette magát a Nop-Eun hegylánc gyomrába, ahol a hatalomra jutásuk érdekében démonokat idéztek, akiket irányítva leigázhatták volna Seom Sangtae hadseregét és térdre kényszeríthetik az uralkodói házat. Az elmebeteg bagázs persze nem gondolt bele tetteik következményébe, illetve abba sem, hogy ezzel a saját életüket is kockáztatják, arról nem is beszélve, hogy lehetséges, hogy nem mindegyik démont tudják majd úgy rabigába hajtani, ahogy szerették volna. Ettől függetlenül belevágtak terveik végrehajtásába.Több hónapon át dolgoztak azon, hogy minél jobban felkészüljenek, gyűjtötték az erőiket és minél több varázstárgyat is felhalmoztak, a saját- és a démonok biztonságának garantálása érdekében, melyeket utána ráengedtek a szigetország ártatlan lakóira. Aztán a tavasz végén elkezdődött. Egy hatalmas démoni armada indult meg a főváros felé, ami igencsak megdöbbentette és rémítette a helyieket és a császári udvart. Azonnali fegyverkezésbe fogtak, a legnagyobb harcosaik, csatamágusaik és orgyilkosaik sorakoztak fel, élükön a vezetőikkel és eposzokba, legendákba illő csata zajlott le. Valóban megannyi nagyon erős démon került a felszínre, akik a vérszomjuk mellett, az őket megidéző fekete mágusok irányítása vitt rá arra, hogy azt tegyék amit. Azonban többüknél ez a kapocs vagy nem működött megfelelően, vagy annyira gyengére sikerült, tekintve, hogy a rengeteg idézés közepedte becsúszott hiba a mágusok gépezetébe, hogy némelyik démon ezt a kontrollt, vagy béklyót meg tudta törni. Ilyen volt többek közt egy Eun-ji nevezetű nőstény démon is, aki az elsők közt volt, akik megadták magukat Seom Sangtaénak. A nagylelkű Mito Jung császár szívesen vette a behódolásukat az országnak, viszont egyezséget is kötött velük, hogy e démonok segítsenek nekik megvédeni az országot és vegyenek részt a háborúban. A pokoli lények nem is hezitáltak túl sokáig, immáron új otthonukat igyekeztek megvédeni és elsősorban megállítani akarták fajtársaikat, de akit nem tudtak, azt kénytelenek voltak megölni. Volt azonban a megidézettek közt egy démon, aki már a kezdetek kezdetén sem vett részt az egész harcban, ő csendben megfigyelte a körülötte lévő világot és valamiért egyáltalán nem hatottak rá a megidézői béklyói. A fekete mágusok érezték a végzetüket, miután a nagy áldozatokat követelő harcok véget értek. Rengeteg harcos és más élőlény is elpusztult ebben a harcban, de végül Seom Sangtae győzedelmeskedett, már csak a szekta felszámolása maradt hátra. A mágusok minden tőlük telhetőt megtettek, hogy védjék magukat, de eddigre elfogytak az erőik. A démont, aki végig kimaradt a harcokból, ezzel feldühítve őket, még az egyik utolsó cselekedetükkel lepecsételték a barlang egyik szájához, ezzel lebörtönözve őt. Nem tanúsítva irgalmat, vagy, hogy ismét ilyen elvetemült tettre adják a fejüket, a bűbájosokat kivégezték egytől egyig, ezzel megszabadítva e fertőtől az országot. Mivel az ott maradt démont veszélyesnek találták, s mivel jobbnak látták nem megpiszkálni a lezáró pecsétjeit, így elrendelték a teljes barlangrendszer lezárását és egy új törvény is életbe lépett, miszerint senki nem térhet be oda, de még csak a környéket se közelítheti meg. Jó pár démon életben maradt az ütközetek során, akik kegyelmet kaptak a császártól és miattuk újabb törvénykezésbe és megbeszélésekbe kezdtek a Központi Tanáccsal. Egységes megszavazás alapján úgy döntöttek, hogy a nősténydémon, Eun-ji a tanács tagja lehet és a saját faját fogja ott elsősorban képviselni és persze felügyelni. A nő ezt nagy megtiszteltetésnek vette és örök hűséget esküdött a trónnak és annak uralkodójának, így nem csak Mito császárnak, hanem a következő generációnak is. Ezek után ismételten békeidők köszöntöttek az országra, mely a sok év alatt a leggazdagabb országok egyike lett.