Locations in the Deerrest

A szarvas erdő keleti részén található falu ott helyezkedik el, ahol az Arany erdő összeér a hársfa erdővel. A falu hatalmas, ősi Pinera fákon található lombházakból áll, melyek között sziklás üregekben élnek a Thalas törzs farkasai.

A falu jól védett, őrállásokkal, fedett függő-folyosókkal, vadászokból szervezett őrséggel bír.

Ács, kovács és bőrműves műhelyei is vannak, füstölőházak és közösségi kamrák biztosítják a törzs jólétét a hideg hónapokban.

A Thalas tözs, akár a falka, szorosan összetart. Már egészen apró gyermekkortól kezdve elvárt, hogy a közösségért tegyenek a legjobb tudásuk és lehetőségeik szerint.

Mivel az Arany erdő védelme a Thalas vadászok szent küldetése, meg kell osztaniuk az erőiket a Szarvas erőben élő családok és a védelmező vándorok között. A hatékonyság a legfontosabb kritérium a törzs túlélésének szempontjából.

Az előző Ezer Csillag Éjszakáján (mesélő gondjaira bízva az év) egy hullócsillag csapódott be a Szarvas-erdő keleti részén. A meteor hatalmas krátert hagyott maga után, a Shonla utasításának megfelelően a helyszínt egy évre az Adrelas lezárta. Most, hogy a kutatóik elvonultak, a vadászok és vándorok szabadon gyűjthetik a megmaradt égi fémeket - már ami maradt az alapos munka után.

A Szarvas-erdő nyugati vidékén, a Zúgótól félnapi járásra, egy igen sűrű részén az erdőnek egykor egy Samyr gyümölcsös liget állt. Egy, a fákat érintő betegség miatt az elfek hátrahagyták a ligetet, a helyükre pedig bugitok érkeztek. A Menyét-bugit törzs berendezkedett a hátrahagyott lombházakba és raktárakba, birtokba véve a területet. A Samyr vadászok néhány évvel később visszatértek, hogy megnézzék, mi a helyzet a fáikkal, de a bugitok igen agresszíven védelmezték a megszerzett otthonukat. A Shonla döntése szerint, amíg más Narmiron területeket nem veszélyeztetnek, a Samyr törzsnek békét kell hagyniuk a Menyéteknek.

Azok elfogadták ezeket a feltételeket, és még arra is hajlandók voltak, hogy megtanulják gondozni a fákat: ma már vadásznak, halásznak, gyümölcsöket termesztenek és kereskednek az arra járó Narmiron vadászokkal.

Ez az ősi, kissé megtépázott liget is a Samyr vadászok egyik állandó gyűjtögető helye.

Bármikor itt találni 1d12 Samyr vadászt és druidát, akik a gyümölcsöket szedik, tábort építenek vagy csak megpihennek egy hosszú nap után.

A Szarvas-erdő közepén egy fehér falú, karcsú torony áll, melynek faragott k körös-körül repülő sárkányokat mintáznak, mintha az egész torony spirál alakban repülő sárkány-vonulást örökítene meg. A sárkányok szemei fekete csillagrubinnal vannak kirakva - ami egy legendásan ritka drágakő Evera világában, csupán Blackbron szigetén és Nehalenorban találtak eddig ilyet - amiről azt beszélik, hogy Pandora hozta magával a Fény Elemi Síkjáról, amikor Everát megteremtették.

Egy széles patak medrének közelében jókora üreg található, ahol a Szarvas-erdő legnagyobb vad farkas falkája él. Az elfek tiszteletben tartják a ragadozók területét, és ha lehet, elkerülik azt.

Ez a gyünyürű, forrásokkal szabdalt völgy a Samyr törzs szerint az a hely, ahol az őseik és a szarvasok először kötöttek szövetséget. A történetek szerint a Szarvasok völgyében él egy arany szőrű, négy szarvú, hatalmas, isteni szarvasbika, ami valójában tündér-lény, és a Föld- és Természet Elemi Síkjáról érkezett Narmiraen istennővel. A legendás lény azonban csak a legtisztább szívű, legigazabb Narmironoknak fedi fel magát, a letöbb elfet elkerüli.

Ez az apró vadásztábor főként a Samyr vadászoknak nyújt pihenőhelyet, nem messze található egy nagyobb vadcsapástól, ami egy tisztáshoz, és egy tóhoz vezet.

Ezeket az ősi állóköveket az Elsőkor elfjei emelték, de a céljuk már feledésbe merült. A kövek körül színes gombák nőnek. Egyesek szerint az első elf kéz alkotta Narmiraen szentélyek egyik lehetett, de ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem lehet. Leszámítva a gombákat, és a követek, a tisztás üres.